A viking tetoválások eredete és szimbólumai mélyen gyökereznek az északi mitológiában és kultúrában. Az északi mitológiában számos szimbólum és figura van, amelyeket a vikingek általában istenek vagy hősök személyiségével és erejével azonosítottak.
Az egyik legismertebb viking szimbólum a Thor kalapácsa, a Mjölnir, amelyet a vikingek az isten erejének szimbólumaként tartottak számon. A vikingek gyakran tetoválták magukra a Mjölnir szimbólumát, hogy az isten védelmére számíthassanak.
A másik gyakori viking szimbólum az életfája, az Yggdrasil, amely az északi mitológiában a világegyetem tengelyének számított. Az Yggdrasil tetoválásokkal a vikingek a világegyetem és az élet örök érvényességét akarták kifejezni.
A vikingek gyakran tetoválták magukra az állatok és a természet szimbólumait is. Az Odin két varjújának, Huginn és Muninn, a tetoválása az északi mitológiában a bölcsességet és az intelligenciát szimbolizálja. A vikingek tetováltak farkasokat, medvéket, sasokat és kígyókat is, amelyek az erejüket, a bátorságukat és az éberségüket jelképezték.
A viking tetoválások sokféle formában jelennek meg, és a vikingek kreativitása és önkifejezése jelentős szerepet játszott azok kialakításában. A tetoválások nem csak az erő és a bátorság kifejezésére szolgáltak, hanem az egyéni identitás és a családi hűség kifejezésére is.